Torokéc

 Tegnap délutánra sikerült lebetegednem mint az állat. Torokfájás, orrdugulás, reflexszerű zsepikoszolás, éjszaka szerintem lázam is volt, úgyhogy beszéltem Sütivel, hogy toljuk el az indulásunkat. Na, kezdődött a variálás, hogy akkor most mi, hogyan legyen. Én azt javasoltam, hogy megígérem a mai nap meggyógyulok, és induljunk el holnap, ne veszünk sok napot. Süti inkább a holnapután felé hajlott, mert faterja azt mondta ki visz minket Bécsig, hogy megússzuk a határátkelősdi-menekültesdit, és aznapra ígértük magunkat Constanzenak is, aki körbevezet majd minket a városban. Majd aztán kiderült hogy aznap faterja nem ér rá, úgyhogy induljunk inkább szombaton.

Ne máááár...

 Ha szombaton indulunk, már négy napot vesztettünk a harmincból, ami alatt el kell érnünk az alpakákhoz. Ha indulunk holnap, akkor csak egyet, ami három napnyi vidám utazást és világlátást jelent Olaszországban.

 Még nincs végleges döntés, attól függ mennyire leszek tropán ma estére. De szeretnék már indulni.

Süti cimborám, menetkészen

FRISSÍTÉS

Holnap indulunk! :)